Márciusban szerencsénk volt 3 csodálatos napot eltölteni az „EU fővárosában”. A szállásunk a város központ közelében volt, pár percre a metrótól és a villamos megállótól, így nem okozott gondot a városba jutás. A szállásunk a Bed and breakfast Leopold II volt Brüsszel Simonis negyedében (van egy ilyen metróállomás is), erről még részletesen szeretnék beszámolni, mert 4*-os ellátást kaptunk ebben a csodálatos art nouveau épületben megfizethető áron.
Az utunk először az Atomiumba vezetett, úgy döntöttünk, hogy kivillamosozunk, és nem metróval megyünk, mert így többet látunk a városból. Már odaérkezésünkkor megvettünk egy 3 napos jegyet, amit minden tömegközlekedési eszközre lehet használni, bár azt vettük észre, hogy a jegyet sehol senki nem ellenőrizte (ezzel persze nem bliccelésre akarok senkit sem buzdítani).
Kilátás az Atomiumból
Tehát az Atomium, tényleg egy hatalmas építmény, tulajdonképpen egy emlékmű a brüsszeli Heysel parkban. A kilenc gömbből álló építmény acélból készült és a vas tércentrált köbös kristályrácsát jeleníti meg 165 milliárdszoros nagyításban.
Ez a látványos épület az 1958-as brüsszeli világkiállításra készült el, és annak egyik fő attrakciója volt. 1956 márciusában André Waterkeyn tervei alapján kezdték meg az építését, és eredetileg csak a kiállítás fél éves időtartamára szánták. Az expo ideje alatt azonban akkora népszerűségre tett szert, hogy a város vezetése a véglegesítése mellett döntött.
Az Atomium futurisztikus lépcsői
A középső csőben közlekedő lift – aminek a teteje üvegből készült- egyenesen a legfelső gömbbe szállított minket, ahol csodálatos látványban volt részünk. Az ég is tiszta volt, így szinte az egész városra ráláttunk. Még egy étterem is van a legfelső gömbben, aki megéhezik, az meg is ebédelhet itt. A lift visszafelé csak a középső gömbig viszi minket, mert itt és a többi alsó gömbben (amelyekbe mozgólépcső segítségével lehet továbbjutni) az 1950-70-es éveket idéző retrokiállítást nézhetünk meg. Nekünk nagyon tetszett, összahasonlítani a magyar és a belga retro bútorokat (van hasonlóság), bemutatják, hogy milyen fontos szerepet játszott brüsszel életében az ’58-as világkiállítás. A legtöbb ember nyelveket tanult és aki több nyelven beszélt, az dolgozhatott a világkiállításon; de az utca embere és résztvett ezen a neves eseményen mégpedig úgy, hogy mindenkire kiragasztottak kis zászlókat, hogy milyen nyelven beszél, így a külföldiek könnyebben tudtak eligazodni a városban. Talán innen ered, hogy a mai napig is rengetegen beszélnek különböző nyelveket.
A mozgólépcsőzés a gömböket összekötő “csövekben” külön izgalmas volt, mert kis ablakokon ki is lehetett kukucskálni a többi gömbre. Ottjártunkkor ipari alpinisták éppen mosták a gömböket, így azt is megcsodálhattuk, hogy hogyan tisztítanak egy ilyen hatalmas építményt (102 méter magas és 2400 tonna tömegű).
Meg kell, hogy jegyezzem, hogy a belépő kicsit borsos árú, 11 euró személyenként, de tényleg megéri meglátogatni, mert kívülről látni nem elég. Természetesen itt is megtalálható egy szuvenírbolt is, ahol minden “atomiumos”.
Folyt. köv – a további Brüsszelről szóló élménybeszámolóimban szó lesz még a város neveztességeiről, a marokkói kávézokról, finom csokiról (mert ezt nem hagyhatom ki), jazz klubról és különleges múzeumokról is.
———
Brüsszelből kirándulást tehetünk bérautónkkal a festői Brugge-be is, melynek óvárosa világhírű.
Autóbérlés Brüsszelben, a Brüsszel legnépszerűbb bérautó felvevő helyei – Zaventem reptér és a Charleroi reptér.
Retrokiállítás az Atomiumban
